A haj szerkezete

  A haj köztudottan két fő részből épül fel, a hajgyökérből, és magából a hajszálból. A szálak gyökerét körülfogó réteg pedig a hajhagyma, mely a haj fő építőelemét, a kreatint termeli. A hajszálak  is különböző rétegekből épülnek fel. A külső rész a pikkelysejt-réteg (cuticula),  a belső pedig a kéregréteg (cortex). A külső felszínt cserépszerűen egymásra boruló sejtek halmaza védi, melyek a rongálódása esetén, a haj töredezetté, kezelhetetlenné válhat, s nem csak nem csak esztétikailag hagy némi kívánnivalót maga után, de a növekedést is gátolja. A természetes színű, jól ápolt haj egyébiránt sokáig képes megőrizni fényét és egyenletességét (Egy hajszál átlagos életkora közel 6 év.).

  A hajszálak viszonylag lassan nőnek (tavasszal és nyáron körülbelül 1 centit havonta, ősszel és télen azonban csak 0,5 centit egy hónapban), s ha végük letöredezik, akkor hiába az új lenövés, a teljes hajkorona hossza nem növekszik. Emellett az élettelen, letöredezett hajvégek rengeteg energiát szívnak el a hajszálaktól, így azok előbb utóbb fénytelenné, teljesen mattá válhatnak.

A töredezett haj ápolása

  A hajfestés a mindennapos sampon- és balzsamhasználatnál drasztikusabb beavatkozást. A mára már minden boltban vásárolható szer tartalmaz kémiai anyagokat, melyek nem megfelelő használat esetén erősen roncsolják a haj szerkezetét. A legnagyobb veszélyt pedig a dauer mellett a különböző színezők és otthon is használható festékek jelentik. Ugyan ezeket a termékeket egyszerű használni, valójában nem helyettesítik egy fodrász szakértelmét, aki már ránézésre megállapítja, milyen gondozást igényel egy-egy hajkorona. A festés során a haj és a fejbőr egyaránt nagy megterhelésnek van kitéve, hiszen a hajvégek könnyen szárazzá, s töredezetté válhatnak.

  A töredezett hajvégeket minden esetben el kell távolítani, a hajvég rendszeres vágásának köszönhetően a hajszálak könnyebben és hosszabbra nőnek, hiszen az életteli hajvégek nem vonnak el értékes tápanyagokat a haj többi részétől. Emellett érdemes minden hajmosást követően hajvég ápoló balzsamot, kondícionálót alkalmazni. Természetes szerekkel is kiegészíthetjük a hajápolást. A hajbalzsamba csepegtetett aromaolajok ápolják és fényesebbé teszik a hajat.

  A rendkívül száraz haj ápolására alkalmas lehet az olívaolaj. Hajmosás előtt egy-két evőkanál olívaolajat el kell oszlatni a hajon. Néhány perc után a megszokott módon kell megmosni a hajat. Az olaj egy része ekkorra már beszívódott a hajba, így fényessé teszi azt, a megmaradt külső réteg pedig a samponnak köszönhetően könnyen eltávolítható. használhatunk egyébiránt olivaolaj alapú samponokat is, melyek kíméletesen és hatékonyan tisztítanak és nem tartalmaznak vegyi anyagokat.

  Ahhoz azonban, hogy a haj, egészséges és csillogó legyen, nem elég kívülről táplálni. Rendkívül fontos, hogy a haj számára nélkülözhetetlen megfelelő mennyiségű A, B vitamint és vasat is bejuttassuk szervezetünkbe. Rengeteg A vitamint tartalmaznak a piros és narancssárga zöldségek és gyümölcsök, sötétzöld leveszöldségek, B vitamint a barna rizs és az élesztő, vasat pedig a teljes kiörlésű gabonafélékből készült pékáruk.

Hajfestés- otthon

  A boltok polcain számtalan hajfesték található, melyek használata egyszerű és biztonságos, így az otthoni, saját kezűleg véghez vitt hajszínváltoztatás mára már elterjedt szokás. A legtöbb termék tartalmaz ápoló olajokat, balzsamokat, gyógynövényes összetevőket, melyek a festett hajat ápolják, és óvják a kémiai szerek negatív hatásaitól.  Ez azonban legtöbb esetben sajnos nem elegendő. A hajtípustól, a fejbőr érzékenységétől, sőt, magától a hajfesték színétől és minőségétől is függ a végeredmény. A rosszabb minőségű, olcsóbb hajfestékek könnyebben szárítják a hajat, ráadásul a végeredmény sem biztos. A fekete és szőke árnyalatú színek eléréséhez gyártott termékek pedig jobban károsítják a hajat, mint egyéb, kevésbé szélsőséges színű társaik.

A festékektípusok hatásmechanizmusai:

  A legkevésbé drasztikus beavatkozást igénylő készítmények, a hajszínező habok, festékek, melyek a hajat a savas festékmolekulákból képződő sók vékony rétegével vonják be. A nagy molekulák a sok konjugált kettős kötés miatt színesek, s a különböző molekulák keverékéből sokféle szín jöhet létre. Mivel ezek a molekulák nagy méretük miatt nem hatolhatnak át a hajszál külső rétegén, a szál felületén telepszenek meg egészen a következő mosásig.

  A féltartós festékek egy része alapvetően a hajszálak negatív és a festékmolekulák pozitív töltésén, s ezek elektrosztatikus vonzásán alapszik. A festékmolekulák túl nagyok ahhoz, hogy behatoljanak a haj belsejébe, ezért a felületén maradnak, de az elektromos vonzóerő miatt hat�nyolc mosásig tapadnak csak meg, a külső behatás hatására szépen lassan leválnak a hajszálakról.
   A másik rendszer két különböző méretű molekulát használ: egy olyat, mint a hajszínező készítmények, és egy kisebbet. Ezeknek a festékeknek a hatása azon alapszik, hogy a hajszál a növekedés során � a mosás, fésülés, szárítás hatására � megrongálódik. A pikkelysejtek meglazulnak, le is hullhatnak, s a haj belseje szabaddá válik. A kisebb molekulák belépnek a haj belsejébe, míg a nagyobbak a felszínén maradnak. A szín tehát tartósabb lesz, mert a kisebb molekulák beékelődnek a kéregrétegbe.

  A legdrasztikusabb, hosszú távú és tartós végeredmény azonban csak a tartós festékek használatával érhető el. Ezek a festékek csak a hajjal együtt távoznak a fejről. Kis molekulákból állnak, például fenilén-diaminokból, amino-fenolokból és rezorcinból, amelyek behatolnak a haj belsejébe. A molekulák nem színesek, és ha csak önmagukban alkalmaznánk őket egyetlen mosás hatására lesodródnának a haj felületéről. Éppen ezért szükséges az oxidálószerek használata, melyek megakadályozzák a molekulák "lemosását".  Legtöbbször ehhez hidrogén- peroxidot használnak, melyek a többi molekulát oxidálva, a festék többi komponensével egyesülve festékmolekulákat alkotnak, melyek azonban túl nagyok ahhoz, hogy kijussanak a kéregrétegből, tehát a haj színe megmarad.

Tippek otthoni hajfestéshez:

• A dauerolás erősen igénybe veszi a hajat, ezért soha nem szabad hajfestékkel egy időben alkalmazni. A dauerolás és festés között legalább két-három hét szünetet kell tartani.
• A világosabb árnyalatok mindig fiatalítják, a sötétebbek öregbítik viselőik arcát.
• Nem szabad frissen, vagy nemrég mosott hajat festeni. A különböző samponok és balzsamok is egyfajta réteget képeznek a hajszálakon, s megakadályozhaták a festék teljes beszívódását.
• A festék kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy egy idő után megkopik, s a napfény is világosabbá teszi, kiszívja a haj.
• Ha a festéskor foltos maradt a haj töve, a megfestett területet vizes vattával, vagy bőrradírral tisztítsuk meg!
• Hajfestés után célszerű hajbalzsamot, s hajvégápoló készítményt alkalmazni, ezek megakadályozzák a hajszálak töredezését.
• A festék használata előtt mindig bőrpróbát kell végezni. Ha a bőrre kent festék nem okoz irritációt 24 órán belül, akkor nagy valószínűséggel a fejbőrnek sem árthat.
• Érdemes a szemöldök színétől szélsőségesen nem elütő árnyalatot választani.
• Mielőtt új és az addigitól merőben elütő színt választanánk, javasolt, hogy az adott árnyalatot színező formájában is kipróbáljuk!
• A színezett festett hajat mindig a levegőn szárítsuk!
• Az uszodavíz magas klórtartalma miatt szürkés, zöldes árnyalatúvá változtathatja a szőkített hajat!
• Ha az otthoni szőkítés esetleg balul üt ki, s az árnyalat kissé sárgásra sikerül, próbáljuk meg a hajat ősz hajszínhez készült speciális készítménnyel átmosni!